Értékteremtés a vállalati árfolyamkockázatok professzionális kezelésével

Hajózni muszáj. Devizaárfolyamkockázatot kezelni kötelező!

A vállalatok devizaügyleteihez kapcsolódó árfolyamkockázatot lehet szakszerűen, és lehet szakszerűtlenül kezelni, de az árfolyamok felügyeletét figyelmen kívül hagyó struccpolitika súlyos következményekkel járhat.

Az árfolyamkockázat szakszerűtlen kezelése évente 50-100 millió forint (mínusz 1-2 százalék) devizaveszteséget is okozhat egy ötmilliárd forint exportárbevétellel rendelkező cégnél, miközben az árfolyamkockázat-kezelést profi módon végző vállalat pénzügyese (treasurerje) a banki ügyleteken évről évre ötvenmillió forint árfolyamnyereséget realizál (plusz 1 százalék). A sikeres vagy sikertelen devizakockázat-kezelés évente 100-150 millió forint valós különbséget jelent a két cég adózott eredménye között.

A jelentős éves devizakitettséggel rendelkező cégeknél megesik, hogy a tulajdonosok, pénzügyesek és számviteli szakértők azon polemizálnak, hogy a devizaárfolyam-veszteség virtuális-e, és ebből adódóan az árfolyamkockázat csak könyveléstechnikailag jelentkezik-e, vagy az évenkénti árfolyamveszteség valós gos, és tényleg rontja az eredményt. Az utóbbi az igaz, a virtualitás elve nincs a számviteli alapelvek között, „a gazdálkodónak könyvelnie kell minden olyan gazdasági eseményt, amely az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással van” – a teljesség, valódiság, óvatosság, világosság elve alapján. Nem szerencsés, ha egy cég az árfolyamkockázat-kezelést a könyveléstechnika csiszolgatásával képzeli el.

A tisztánlátást az sem segíti, ha a devizás tételek összesített eredményének kimutatása nem egyértelmű az éves pénzügyi beszámolók soraiból, mert az éves eredménykimutatás vonatkozó soraiba olyan tételek is kerülnek, amelyeknek semmi közük a devizaeredményhez. Ilyen a skontóügylet, a forgatási célú részesedés (értékpapír) árfolyamváltozása, a halasztott fizetési ügylet, a vásárolt követelés, és még sorolhatnánk. A tisztánlátás érdekében a cégeknél a devizaárfolyameredményre és a kockázatkezelési tevékenység eredményességére vonatkozó dinamikus alaptáblákat, kimutatásokat javasolt naponta, hetente elkészíteni. Az árfolyamkockázat-kezelési tevékenység a vállalati treasury funkció talán legkomplexebb területe, nem szólhat csak devizakonverzióról, ad hoc likviditáskezelésről és a devizás tételek számviteli kezeléséről. Az árfolyamkockázat-kezelési munkában fél siker a valós vállalati devizakitettség meghatározása és követése, több devizával foglalkozó cégeknél a cégszintű kockázati modell felállítása.

A vállalati devizaárfolyam-kockázat fejlesztésének első lépése, hogy a cégek feltérképezik, vajon az árfolyamveszteségeiknek melyek a forrásai. Érdemes ezt elvégezni, mert egyes területek fejlesztése kockázatmentesen javítja az árfolyameredményt. Az alábbi kérdésekre adott válaszok segíthetnek az önvizsgálatban, és meghatározhatják a vállalati árfolyamkockázat-kezelési tevékenység további fejlesztésének irányát:

Exportcégnél: realizálódott árfolyamnyereség a „pénzügyi műveletek egyéb eredménye” soron, amelynek forrása a tíz éve tartó, évi 2,6 százalékos forintgyengülés az euróval szemben?

A devizaügyletekkel összefüggő éves eredmény hány százaléka a cég devizakitettségének, illetve adózott eredményének? Az éves devizaforgalmi terv mennyire naprakész, mennyire reális?

Kalkulál-e különböző lehetséges árfolyamszintekkel, üzletáganként fedezeti ponttal?

Működik-e olyan irányítási rendszer a cégnél, amely követi a devizaárfolyamok változásából eredő napi árfolyamkitettséget (kockázatot), és kimutatja az árfolyamkockázat-kezelés napi, heti, havi, éves realizált és nem realizált eredményét?

Hogyan ellenőrzi a cég a devizakonverzióknál a bankok által közvetített árfolyamok pontosságát? Tudja-e árazni a banki határidős, opciós és strukturált pénzügyi termékeket?

A cég részéről devizakereskedelemben járatos devizaüzlet-kötő vagy megbízott laikus köti a devizaügyleteket? Vizsgálják-e az árfolyam-előrejelzések hatását a cégcsoport eredményességére?

Rendelkezik-e a cég vagy cégcsoport éves árfolyamkockázat-kezelési stratégiával, árfolyam-politikával?

Az árfolyamok hullámzása megkerülhetetlen adottság, e területen a devizakitettséggel rendelkező cégek pénzügyeseinek tényleg van lehetőségük alkotni. A sikeres kockázatkezelés eredményeként megszűnhet a cégnél a több évre visszanyúló árfolyamveszteséget termelő trend, megjelenhet a számlán az elmaradt haszon, növekedhet az adózás előtti eredmény. A devizaárfolyam-eredmény külön értéke, hogy nem korrelál a cég alaptevékenységével, tehát olyankor is lehet rá számítani, amikor a cég eredményessége amúgy ingadozik. A vállalat piaci értékét emeli, ha a pénzügyi menedzsment a treasury funkció talán legkomplexebb területén olyan problémákat old meg, amelyeket a versenytárs cégek nem tudnak, például az üzleti tervet megvalósíthatóvá teszi a hullámzó devizaárfolyamok által sújtott régiókban. A devizaforgalom folyamatos magas szintű tervezése által növekszik a kiszámíthatóság, és cégszinten oldódik az árfolyamok változékonyságából származó stressz és bizonytalanság. Navigarre necesse est, vagyis hajózni muszáj – mondta Nagy Pompeius, akinek a gondolatai – hiába a kétezer év – ismét aktuálisak. Akkor hajózni volt muszáj, ma a nemzetközi kereskedelemben részt vevő, jelentős devizapiaci kitettségű cégeknél az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot kötelező kezelni! Soha nem késő elkezdeni!

Share on facebook
Facebook
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest

Kérdésed van? Írj üzenetet nekünk.

Érdeklődik az árfolyamkockázat-kezelés fejlesztése iránt?
Kérem lépjen kapcsolatba szakértőnkkel!